Drágaságom!
Ahogy figyelemmel kísérem a blogjaidat egyre csak csodálkozom, hogy milyen kis drágagyöngy vagy. Találtam és is egy Reményik Sándor verset, ami szerintem rólatok szól, mindenkiről, aki csatlakozott a felhívásodhoz.
Kicsim, csak gratulálni tudok nektek, kutassátok a magyar lélek formáit, éltessétek kedvetek szerint, mert tiétek a jövő.
Reményik Sándor:
Elvégeztetett?
Elvégeztetett? - Nem.
Mostan kezdődik újra.
Az újrakezdés arany jelszavát
Minden magyar kapura
Véssük fel, véreim!
Ledőlt a kas.
A méhraj szertenéz,
Az új kas körül új munkába fog,
De régi lesz a méz,
Amit készít, s amit örökbe hagy.
Mert a virágot, melyre szállni kész,
A virágot nem vette meg a fagy.
Mert ezer évig nőtt az a virág
Amelynek kelyhe
Kifogyhatatlan virágporral telve
A méhet szent találkozóra várja.
A léleknek a lélek a hazája.
A magyar lélek dús virágpora
Sírok felett illatoz, lengedez.
A méz a régi lesz,
Amely a lélek szent porából készül.
Mi továbbadjuk drága örökségül.
Teljék örörmetek az alkotásban!
Szeretettel: Mumi
2010. február 17., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Köszönjük Mumi-Anyuka a támogatói levelet!:)))
VálaszTörlésÉvi! Szerencsés vagy, hogy ilyen anyukád van, tudod, ugye?:)
Te drága kislány!Azóta már Te is anyukának készülsz mire én ideténferegtem Anyukád megható leveléhez. Elnézem, hogy mennyi minden történt ez alatt az 1 év alatt, Veled is velem is...Pörögtél ezerrel, ott voltál mindenütt...Vigyázz magatokra és maradj ilyen...Akinek ilyen anyukája van az boldog ember lehet...
VálaszTörlés:))Nem olyan könnyű ilyen aggódó-féltő szeretet mellett önálló döntéseket hozni,de legalább bízhat bennem,hogy ha döntök,jól döntök. Most az anya-ságot választottam,aztán a fele-séget,tavasszal,és mostmár ő is mellettünk áll a kezdeti aggodalmai ellenére is úgy látja, mi összeillő pár vagyunk.Egymásnak valók..:)
VálaszTörlés